A kiválóság jellemzőinekkutatásáról híres Anders Ericsson szerint, a tanulás (fejlődés valamiben) sikerének az egyik legjobb előrejelzője a „szándékos gyakorlás”. Ennek során először meghatározzuk azt a tevékenységet vagy tudást, amiben fejlődni szeretnénk, a továbbiakban folyamatosan figyeljük a teljesítményünket, és ennek felhasználásával módosítjuk azt, amit az eredmény elérésért teszünk. Ez alapvetően egy magányos tevékenység, hiszen ez rólunk, a saját fejlődésünkről szól. A tapasztalatok szerint viszont az emberek jelentős része nem képes hosszútávon fókuszáltan fenntartani a motivációját egyedül, elakadnak, vagy csak egyszerűen a napi munka elviszi a figyelmet és az energiát.