Trend. 

Jövőkutatók szerint már 2020-ban megérezzük, hogy átalakul az álláspiac a mérnökök iránti kereslet tovább nő, ahogy a pénzügy területén és az egészségügyben is. Négy hazai szakembert kérdeztünk, itthon miként alakul át a munka világa.   

Öt év múlva, 2020-ra érezhetően átalakul az álláspiac – jósolja több jövőkutató is. Chris Carbone futurista közgazdász szerint a tudomány és a technológia fejlődése egyszerre fantasztikus és drámai változásokat hoz a gazdasági és a társadalmi életünkben, teljesen átalakítva a munkahelyek világát. A szakember több európai és amerikai kormányzati szerv mellett, a Fortune 500 vállalat többségénél is végzett vizsgálatot, amelyek azt mutatják, hogy 2020-ra a munkahelyek 85 százalékát az üzleti szolgáltatások (leginkább pénzügy, IT illetve oktatás), az egészségügy, a szabadidő és vendéglátás, valamint az egyes gyártó területek, mint például autó-, és gépipar teremtik.      
Kurrens állások lesznek a fejlesztő mérnöki, a vegyészi, az orvosbiológiai, a piaci elemzők, a személyes pénzügyi tanácsadók, a szociális szolgáltatásokat ellátók, az egészségügy területén gyakorlatilag minden pozíció, így például orvosok és pszichológusok is. 
Több vezetői pozíció jön létre, ahol azonban a szakmai tudás nem lesz elégséges, valódi vezetői kompetenciákra lesz szükség, akik képesek motiválni, eredményeket elérni, együttműködni.

Átértékelődő tudás. 

A NowSourcing nevű tanácsadó cég szintén végzett kutatást, mely azt vizsgálta, hogy milyen munkavállalói készségek kerülnek előtérbe 2020-ra. Már 2010-2014 között is észlelhető volt, hogy rövidült a munkavállalók egyes pozíciókban, egy munkahelyen eltöltött ideje, ez tovább rövidül majd – emelte ki Brian Wallace a vállalkozás elnöke. Az említett időszakban az egy munkahelyen (pozícióban) töltött idő átlagosan 3-5 év volt, ez 2020-ra várhatón 6-9 hónappal csökken. Egy ilyen megváltozott, gyorsan pörgő álláspiacon az érvényesüléshez nem elég majd a jó végzettség, szükségesek hozzá olyan kompetenciák, mint a tudatosság, alkalmazkodóképesség, komplex gondolkodás, nyitottság, együttműködés az azonos szinten dolgozókkal és az alá-, fölérendelt szinteken, valamint az informatikai tudás kincset ér majd minden pozícióban, ahogy a különböző kultúrákkal történő hatékony munkavégzés is.
A nemzetközi jövőkutatás eredményeivel egyetértenek a hazai szakemberek is. Sághy András, a Kienbaum Executive Consultants Kft., country managere szerint leginkább a fiataloknak kell felkészülniük arra, hogy egy idő után nagy valószínűséggel mást fognak csinálni, mint amit és ahogyan tanultak. – Nem az AMI-n van a hangsúly, hanem leginkább a HOGYAN-on – fogalmazott a szakember. Véleménye szerint egyébként még nem dőlt el, hogy 2020-ig inkább a hozzáadott értékű munkahelyek száma nő, vagy maradunk gyártó-ország, ahol inkább a szakmunkások száma nő majd. Véleménye szerint ez a gazdaság állapotán, a politikai döntésektől és a külső hatásoktól függ majd, például, hogy milyen lesz a tényleges és a régióval összehasonlított munkaerőköltség helyzetünk. Ami bizonyosnak látszik, hogy megerősödnek egyes új iparágak, például a megújuló energiára épülő szektor, vagy az infokommunikációs-technológia. Épp ezek miatt egyre messzebb kerülünk az „egyszer-használatos” tudástól, amit az iskolában tanulunk meg, a hangsúly átkerül készségekre, képességekre, a vállalatok elsősorban ezeket akarják majd „megvenni”, s csak másodsorban szakmai ismereteket – emelte ki a szakember. Hozzátette: ez lesz a kulcs ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, sikeresen találjon munkát. Szerinte a kutatás eredményein túl még szükség lesz az alábbi kompetenciákra is a jövőben: tanulási-, adaptációs- önfejlesztéssel kapcsolatos képességek, érzelmi intelligencia, asszertivitás, reziliencia (lelki állóképesség), rugalmasság, mobilitás, virtuális teamekben való otthonos mozgás, hatékony munkavégzés, eredményorientáció. 

Specialisták. 

Hasonlóan vélekedik Tokár Péter, a Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezetője is, hozzátéve, hogy Magyarországon az informatikai tudás mellett az angol nyelv is elengedhetetlenné válik csaknem minden munkakörben. – Aki ezzel nem tud lépést tartani és nem tudja, akarja magát képezni ezeken a területeken, végérvényesen leszakad a többiektől – húzta alá a szakember. Hozzátette: a trend egyre inkább az – mivel az oktatási rendszer nem tud lépést tartani az igényekkel –, hogy a vállalkozások saját maguk számára képzik majd ki a saját munkatársaikat, szakembereiket, és így a képzés eltolódik a vállalatok irányába és az “on-the-job képzések” irányába. 
Megerősíti a vélekedést Bagdy Andrea is, a CabTec Csoport magyarországi HR-vezetője. A felgyorsult világ, ezzel párhuzamosan a rendkívül gyorsan változó és fejlődő technológiák és innováció követése az oktatásban, bizony nehézségeket okoz, a vállalatok már több hiányszakmára is indítottak akkreditált saját képzéseket, amelyek egyre több szakképzett munkaerőt termelnek ki az ipar számára (például szerszámkészítő) – emelte ki Bagdy Andrea. Jelezte: a felsőoktatásban elindult folyamatok, mint például a duális képzés erősíti a hallgatók tudatosabb terület- illetve pozícióválasztását és biztosítja azt is, hogy mind több gyakorlati ismerettel rendelkező pályakezdők kerüljenek az álláspiacra. 
Tokár Péter szerint Magyarországon már most is jól megfigyelhető trend tovább folytatódik a következő években is, hogy az álláspiac “digitalizálódik” és egyben tovább specializálódik: a szakmák még tovább tagozódnak, például a szoftverfejlesztő megnevezésen belül akár ötvenféle specialista is lehet. A tovább digitalizálódás pedig azt jelenti, hogy mind az állást kínáló, mind az állást kereső egyre inkább weben vagy alkalmazásokon keresztül érintkezik egymással. Ugyanakkor standardizáltabbá válik a profil, így könnyebben talál egymásra a kereslet és a kínálat – hívta fel a figyelmet Tokár Péter.  

Virtuális világ. 

Többek között a kiválasztás területe lesz az, ahol valóban még inkább hódít majd a modern és virtuális technológia. Szende Csaba, a Vodafone budapesti HR szolgáltató központjának vezetője szerint ez a jövőben még inkább elterjed. „Vegyük a legkézenfekvőbbet: a video konferenciát, amelyen keresztül a fejvadászok – akárcsak a nagyobb multik képviselői is – interjúztatják a jövő reménységeit. Az online kiválasztási formák is terjednek, az alkalmassági és személyiség tesztekre szakosodott cégek egyre eredményesebben kínálják virtuális portékájukat a terebélyesedő piacon. Az úgynevezett háttér átvilágitást (background check) végző cégek is mindent megoldanak online (iskolai végzettség-, munkahelyek igazolása, referenciák bekérése stb.) – fogalmazott a manager magazin érdeklődésére Szende Csaba. A szakember hozzátette: úgy vélem, hogy a kiválasztás a jövőben túlnyomórészt virtuálisan elvégezhető munkaterület. A vezető szerint a képzés és fejlesztés területét ugyancsak nagyban segíti a technológia fejlődése, mivel virtuálisan tartható a kapcsolat a beszállítókkal és a munkavállalókkal, a modern eszközök segítségével mérhető a képzések szintje, menedzselhető a tehetséges kollégák vállalati életútja és teljesítménye. „A virtuális tanulás – ami a technológia előretörésével egyre személyre szabottabb lehet – hatalmas fejlődésére számíthatunk, és a jövőben minimális fizikai jelenlétet követelhet meg a terület.” – vázolta a jövőt Szende Csaba.

Generációk. 

Mindezek ellenére a HR terület szerepe felértékelődik – vélekedik Sághy András. A szakember szerint a tehetségekért folytatott harc során, a munkaerő megtartása és a vállalati márkaépítés, a munkahelyi sokszínűség kezelése egyaránt olyan terület, ahol nagy energiákat fejthet ki a HR és komoly sikereket érhet el. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a generációs váltásnak komoly hatása lehet: a babyboomerek nyugdíjba mennek, az utána jövő generációk viszont már sokkal kevesebben vannak, így a fiatalok helyzete, s általában a kereslet-kínálati viszonyok javulhatnak. Érdekesség, hogy öt év múlva az Y generáció (1980-1995 között születettek) utolsó tagjai is munkába állnak, s velük együtt már jelen lesznek a Z generáció (1996-tól napjainkig) legfiatalabb, 24 éves tagjai. Bagdy Andrea szerint ez komoly kihívást fog jelenteni, hiszen ők már egy digitális világba születtek, az elérésük, megszólításuk is ezen a csatornákon működhet a leghatékonyabban. Kérdésként merül fel viszont majd, hogy vajon a munkáltatók mennyire, tudnak és akarnak alkalmazkodni az új generáció igényeihez, elvárásaihoz és fordítva is jogos a kérdés, a Z generáció formálja-e az álláspiacot. 
Chris Carbone jövőkutató szerint mindezekre a globális változásokra és Tokár Péter szerint a hazaiakra is, kizárólag tudatosan lehet felkészülni, a nyitottság és a rugalmasság erényét hasznosítva. Sághy András szerint az sem elhanyagolandó, hogy az önfejlesztésünkre lényegesen több energiát invesztáljunk.  

Márton-Koczó Ildikó
Gordon tréner, executive coach és mentor