1. rész


Az asszertivitás, vagyis az önérvényesítés képessége olyan tulajdonság, amely ma már szinte minden jelentősebb munkakörben elvárt és “divatos”. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – tapasztalataim szerint a vezetői coaching során rendszerint előkerül ez a téma, hiszen az asszertivitás – mint készségszintű viselkedés – tanulás eredménye, amely néhány napos fejlesztéssel nem sajátítható el. 


Mi is az asszertivitás?

Röviden nézzük át, mit is értünk asszertív viselkedésen, és milyen előnyökkel jár. A jól kommunikáló személyek asszertívek, mert képesek arra, hogy őszintén vállalják és megmutassák magukat. Nem kell defenzívnek vagy agresszívnek, passzívnak vagy titkolózónak lenniük – tisztességgel kiállnak véleményükért, jogaikért, és vállalják gyengéiket, miközben tisztelettel és megértéssel (=empátiával) viszonyulnak másokhoz. Mivel pozíciójuk tiszta és világos, készek arra, hogy tárgyaljanak, ha szükségleteik és érdekeik ütköznek másokéival. Az egyenes, őszinte és tudatos önprezentálás egyrészt önismeretet jelez, másrészt ösztönzi az együttműködést. Megnyitja a kommunikációs csatornákat, így lehetővé válik a rendszeres visszajelzésváltás, letisztul és mélyül a kapcsolat.
A véleménykülönbség kellemetlen lehet, mégis konstruktív, hiszen a rejtett nézeteltérések áthatolhatatlan akadályokat emelnek a kommunikáció útjába. 
Az asszertivitás magabiztosságot, határozottságot – önérvényesítő, önkifejező viselkedést – jelent, azaz a következő viselkedésmódot:

  • Megvédjük jogainkat anélkül, hogy mások jogait sértenénk.
  • Elérjük céljainkat anélkül, hogy másoknak ártanánk.
  • Az ember igényeinek, véleményének, érzéseinek és meggyőződésének egyenes, őszinte módon való kifejezése.
  • Célja az, hogy mindkét fél nyerjen a helyzet megoldásával.


A szervezeti, munkahelyi életben mikor alkalmazható az asszertivitás?

  • Kérések, kívánságok, elvárások közlése,
  • kérés visszautasítása,
  • véleményünk kinyilvánítása,
  • amikor értékelik a teljesítményünket, a visszajelzés fogadása,
  • amikor értékeljük a beosztott teljesítményét, visszajelzés adása,
  • csoportmunka,
  • nézeteltérések, konfliktusok,
  • motiválás, befolyásolás.


Az asszertív viselkedés eszközei:

Verbális eszközök:

  • “Én” típusú, direkt közlések
  • Különbségtétel a vélemények és a tények között
  • Javaslatok utasítások helyett
  • Sok kérdés (kiegészítendő, azaz nyitott kérdések)


Nonverbális eszközök:

  • Folyamatos, pásztázó szemkontaktus,
  • Nyílt, érzelmeket tükröző mimika,
  • Spontán, a helyzethez illő, kifejező gesztusok,
  • A testtartás és a mozdulatok nyitottságot, magabiztosságot közvetítenek,
  • A hang ereje, tónusa, a beszéd tempója a mondanivaló tartalomhoz illő, hiteles.


Részlet a “Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletű vezetőknek II.” című könyv “Asszertivitás” c. fejezetéből, szerző: Dr. Palotai Gabriella


Az asszertivitással foglalkozó bejegyzésünk 2. részében a fent említett “énüzenetek” jelentését és tulajdonságait fedjük fel, példákkal is illusztrálva. 
Hogy biztosan ne maradjon le a bejegyzésről, kövesse a Business Coach Kft. Facebook oldalát!