A Business Coach Kft. szervezetfejlesztő tanácsadó kollégája, Kósa Gyula egy ötrészes cikksorozatban foglalta össze Lencioni diszfunkcionális csapatokra vonatkozó meglátásait, amelyeket kiegészítünk a problémák kezelésére szolgáló, magas színvonalú megoldásainkkal. Első részt már olvashattátok (aki újból szeretné elolvasni, az megteheti ITT.) és íme a sorozat második része.
Számos problémát okoz, ha egy csapat nem jól működik, de honnan tudhatja a vezető, a csapattag vagy a külső szemlélő, hogy gond van az adott csapat működésével?
A rendellenes működésnek épp úgy jelei vannak, mint a sikernek, és aki képes azonosítani ezeket a figyelmeztető jeleket, az közelebb kerül a problémák gyökeréhez. A tisztánlátást és a problémás csapatműködés felismerését segíti elő Lencioni gyakorlati tapasztalatokon keresztül kidolgozott, letisztult elmélete, amely jól megragadható fogódzkodókkal segíti a megértést.
2. rész: Félelem a konfliktustól
Patrick Lencioni „Kell egy csapat – A sikeres együttműködés 5 akadálya” című könyvében számos tényezőt sorol fel, amelyek akadályozhatják az együttműködést és a hatékony munkavégzést egy csapatban. Az egyik ilyen tényező a konfliktusoktól való félelem.
A félelem a konfliktustól vagy konfliktuskerülés pszichológiai szempontból nem feltétlenül rendellenesség, hanem lehet egy egészséges stratégia is az emberek közötti kapcsolatokban.
Kissé más a helyzet azonban a célorientált csapatműködés esetében. Az eltérő tapasztalatok, gondolati utak és működésmódok (természetesen) konfliktusokat teremtenek. A konfliktusok keletkezése normális része az emberi interakcióknak és szükséges is a lehető legjobb út megtalálásához, valamint a célok eléréséhez. A közös működés a kitűzött célok és az egyéni meglátások, tudás, tapasztalatok összessége mentén valósulhat meg. Azonban, ha egy csapat működése során annak tagjai túlzottan félnek a konfliktustól, akkor ez már rendellenesség. A konfliktuskerülés önmagában nem feltétlenül probléma, de ha valamely csapat olyannyira elkerüli a konfliktusokat, hogy az már negatívan befolyásolja a hatékonyságát, akkor lehet, hogy szakértő segítséget kell igénybe venni.
A működési zavarok közül második leggyakoribbként jelenik meg a konfliktustól való félelem, amely visszatartja az embereket a csapatban rejlő lehetőségek hatékony használatától.
Lencioni szerint a konfliktusok elkerülése az második leggyakoribb hiba, amit a vezetők és a csoportok elkövetnek, mivel úgy gondolják, hogy a konfliktusok negatív hatással lehetnek a csoport hangulatára, produktivitására és eredményességére. A dolgok természetéből és a csapatműködésből fakadóan azonban a konfliktusok elkerülése csak fokozza a problémákat. Ha az emberek nem kommunikálnak őszintén egymással, és a problémák felszínre kerülése elmarad, akkor azok a felszín alatt lappangva mérgezik a csapat légkörét. Ez a jelenség hosszú távon romboló hatással lehet a csoport vagy akár a szervezet működésére is. A konfliktusok elkerülése nem csak tovább súlyosbítja a problémákat, hanem rossz gyakorlatával mérgezi a vállalati kultúrát is. A csoportoknak (szervezeteknek) meg kell tanulniuk kezelni a konfliktusokat, hogy hatékonyan működjenek együtt és elérjék céljaikat.
A szerző azt javasolja, hogy a csoportok (vagy szervezetek) olyan kultúrát hozzanak létre, amelyben az emberek bátran megoszthatják a véleményüket és érzéseiket, még akkor is, ha azok ellentmondásban állnak másokéval. Ez a működésmód teheti lehetővé, hogy a csoport tagjai együtt dolgozzanak a problémák megoldásán.
Lencioni nem csak a veszteséget, de a lehetséges nyereséget is felvázolja – azt is megjegyzi, hogy a konfliktusok kezelése elősegítheti a csapatok közötti kapcsolatokat és megerősítheti a bizalmat. Abban az esetben, amikor a tagok képesek nyíltan beszélni az eltérő nézetekről és véleményekről, akkor a csapat sokkal hatékonyabb és eredményesebb lehet.
A konfliktusok elkerülése és a harmonikus kapcsolatok fenntartása kényelmesnek tűnik, de valójában csak árt a csapat teljesítményének. Ha az emberek nem mernek konfliktust teremteni, akkor az igazság kimondása és a problémák megoldása helyett gyakran megtűrik azokat a gondokat, amelyek hosszú távon csak rosszabbodnak, a csapat tagjai nem szólalnak fel azokról a problémákról, amelyek valójában megoldásra szorulnak. Ennek eredményeképpen a csapat munkája, teljesítménye veszteségeket szenvedhet, és a végső eredmény rosszabb lehet, mint amire képesek lennének.
Lencioni azt javasolja, hogy a csapatok tagjai vegyék a bátorságot ahhoz, hogy megvitassák a konfliktusokat, és keressék azokat a megoldásokat, módszereket, amelyek a legjobbak a csapat és a közös céljuk szempontjából. Emellett erősen ajánlja, hogy a vezetők biztosítsák a megfelelő kommunikációs környezetet és támogatást a konfliktuskezelési folyamatokhoz.
Mit jelent a gyakorlatban a félelem a konfliktustól rendellenesség?
A konfliktustól való félelem a csapatban stresszt és feszültséget okozhat. Ennek a félelemnek az árnyékában a csapat tagjai elkerülik az olyan helyzeteket, amelyekben véleményük eltér a többi tagétól vagy amikor szükséges lenne a problémák megoldása érdekében vitát kezdeményezni.
A gyakorlatban a konfliktustól való félelem a következő módon nyilvánulhat meg:
- Kommunikációs problémák: A csapattagok nem beszélnek nyíltan egymással, inkább elkerülik a nehéz beszélgetéseket. Ez vezethet információhiányhoz, (ismételt) hibákhoz és félreértésekhez.
- Passzivitás: A csapattagok elkerülik a döntéshozatalt, vagy csak az egyetértést jelzik, hogy elkerüljék a vitát. Ez a passzivitás akadályozhatja a csapatot a hatékony problémamegoldásban és negatív hatással lehet az eredményességre.
- Konfliktusok elkerülése: A csapattagok elkerülik a konfliktusokat, ez pedig jelentősen hátráltathatja a csapatot a kreatív és hatékony megoldások kidolgozásában.
A konfliktustól való félelem nem csak a csapat tagjainak stresszét és feszültségét okozhatja, hanem akadályozhatja a csapat hatékony működését és az eredmények elérését is. Éppen ezért fontos, hogy a csapat tagjai megtanulják megoldani a konfliktusokat és nyitottak legyenek a vitákra, hogy hatékonyabban tudjanak együttműködni.
Azok az csapatok, amelyeknek az egészséges mértéknél súlyosabb a konfliktuskerülése – jellemzően nehezebben birkóznak meg a kihívásokkal és a feladatok nehézségeivel, és lehet, hogy gondjaik vannak a hatékony (őszinte) kommunikációval, az érzelmi önreflexióval és így a hatékony konfliktusmegoldással. Ha egy adott csapat működésében a konfliktuskerülés rendellenességgé válik, akkor a kezelésnek (szakértőnek) abban kell segíteni őket, hogy hatékonyabban birkózzanak meg a konfliktusokkal és az élet egyéb kihívásaival.
Fontos megérteni azonban, hogy a csoporton belüli konfliktuskerülés a félelem miatt nem feltétlenül rendellenesség, hanem inkább egy viselkedési mintázat, amelyet az egyén a környezetéből (szervezeti mikro- vagy makro-kultúra) vagy korábbi élettapasztalataiból tanulhatott meg. Ezen a mintázaton, helyzeten az egyén és a csapat is képes lehet változtatni!
A Business Coach szakértői csapata több diagnosztikus eszközt és kezelésre szolgáló programot nyújt a félelem a konfliktustól azonosított rendellenességre.
Diagnosztikus eszközök:
https://businesscoach.hu/
https://businesscoach.hu/
A félelem a konfliktustól jelenség kezelését támogató tréningjeink, programjaink:
Ha szeretnél cégreszabottan már most ránézni a csapatodra, keresd szakértőnket bizalommal:
Kósa Gyula
szervezetfejlesztő, tréner, EET
gyula.kosa@businesscoach.hu