DIADAL Szervezetfejlesztési esettanulmányok, olvasnivalók

Csapatműködés öt rendellenessége: 1. rész bizalom hiánya

Csapatműködés öt rendellenessége: 1. rész bizalom hiánya

A működési zavarok közül talán a legfontosabb a bizalom hiánya, épen az a terület, amely ha rendben van, akkor a csapat alapját képezi.

A bizalom az első és legfontosabb tényező a csapatkörnyezetben. A bizalom lehetővé teszi a csapat tagjai számára, hogy biztonságos kapcsolatot alakítsanak ki. Biztosítja azt a védett közeget, amelyben az emberek aggodalom nélkül megoszthatják egymással az információkat, sebezhetőségeiket és hiányosságaikat, vagy akár a félelmeiket is. Patrick Lencioni szerint a bizalom leginkább a sebezhetőségről szól. A csapattagok, akik bíznak egymásban a közös működés során megtanulják, hogy miként legyenek nyitottak, sőt! hogyan legyenek akár „kiszolgáltatva” is egymásnak kudarcaik, gyengeségeik vagy félelmeik miatt. A sebezhetőségtől való félelem megakadályozza a csoportban a bizalom kiépülését. Bizalom nélkül a csapat tagjai nem lehetnek őszinték egymással, és ennek messze ható következményei vannak.

Mit jelent a gyakorlatban a rendellenesen, „nem bizalomban működő” csapat?

Csapatműködés öt rendellenessége: 1. rész bizalom hiánya
Csapatműködés öt rendellenessége: 2. rész Félelem a konfliktustól

Csapatműködés öt rendellenessége: 2. rész Félelem a konfliktustól

A működési zavarok közül második leggyakoribbként jelenik meg a konfliktustól való félelem, amely visszatartja az embereket a csapatban rejlő lehetőségek hatékony használatától.

Lencioni szerint a konfliktusok elkerülése az második leggyakoribb hiba, amit a vezetők és a csoportok elkövetnek, mivel úgy gondolják, hogy a konfliktusok negatív hatással lehetnek a csoport hangulatára, produktivitására és eredményességére. A dolgok természetéből és a csapatműködésből fakadóan azonban a konfliktusok elkerülése csak fokozza a problémákat. Ha az emberek nem kommunikálnak őszintén egymással, és a problémák felszínre kerülése elmarad, akkor azok a felszín alatt lappangva mérgezik a csapat légkörét. Ez a jelenség hosszú távon romboló hatással lehet a csoport vagy akár a szervezet működésére is. A konfliktusok elkerülése nem csak tovább súlyosbítja a problémákat, hanem rossz gyakorlatával mérgezi a vállalati kultúrát is. A csoportoknak (szervezeteknek) meg kell tanulniuk kezelni a konfliktusokat, hogy hatékonyan működjenek együtt és elérjék céljaikat.

Csapatműködés öt rendellenessége: 2. rész Félelem a konfliktustól
Csapatműködés öt rendellenessége: 3. rész Elkötelezettség hiánya

Csapatműködés öt rendellenessége: 3. rész Elkötelezettség hiánya

Patrick Lencioni „Kell egy csapat - A sikeres együttműködés 5 akadálya” című könyvében számos tényezőt sorol fel, amelyek akadályozhatják az együttműködést és a hatékony munkavégzést egy csapatban. A harmadik ilyen tényező az elkötelezettség hiánya.

Az elkötelezettség hiánya súlyosan befolyásolja a csoport teljesítményét és hatékonyságát, mivel a tagok nem lesznek elég elkötelezettek ahhoz, hogy a legjobb tudásuk szerint dolgozzanak a csoport céljaiért. A szerző azt javasolja, hogy a vezetőknek rendszeresen kommunikálniuk kell a csoport céljait, és biztosítaniuk kell, hogy a tagok részt vegyenek a döntéshozatalban, és érezzék magukat fontosnak a csoportban.

Csapatműködés öt rendellenessége: 3. rész Elkötelezettség hiánya
Csapatműködés öt rendellenessége: 4. rész: Számonkérés elkerülése

Csapatműködés öt rendellenessége: 4. rész: Számonkérés elkerülése

Patrick Lencioni „Kell egy csapat - A sikeres együttműködés 5 akadálya” című könyvében számos tényezőt sorol fel, amelyek akadályozhatják az együttműködést és a hatékony munkavégzést egy csapatban. A negyedik ilyen tényező a számonkérés elkerülése.

A számonkérés elkerülése a munkahelyeken gyakran előforduló probléma, amely akkor jön létre, amikor a csapattagok nem hajlandók egymást szembesíteni, felelősségre vonni a teljesítményért, visszajelzést adni az eredményekről vagy a magatartásról. Ennek hatására a munkatársak közötti kölcsönös tisztelet csökken, és a munkacsoportok hatékonysága romlik. A számonkérés elkerülése az összetartás hiányához, a rossz kommunikációhoz és a csapat teljesítményének gyengüléséhez vezethet.

Csapatműködés öt rendellenessége: 4. rész: Számonkérés elkerülése
Csapatműködés öt rendellenessége: 5. rész: Eredmények elhanyagolása.

Csapatműködés öt rendellenessége: 5. rész: Eredmények elhanyagolása

Patrick Lencioni „Kell egy csapat - A sikeres együttműködés 5 akadálya” című könyvében számos tényezőt sorol fel, amelyek akadályozhatják az együttműködést és a hatékony munkavégzést egy csapatban. Az ötödik ilyen tényező az eredmények elhanyagolása.

A számonkérés elkerülése a munkahelyeken gyakran előforduló probléma, amely akkor jön létre, amikor a csapattagok nem hajlandók egymást szembesíteni, felelősségre vonni a teljesítményért, visszajelzést adni az eredményekről vagy a magatartásról. Ennek hatására a munkatársak közötti kölcsönös tisztelet csökken, és a munkacsoportok hatékonysága romlik. A számonkérés elkerülése az összetartás hiányához, a rossz kommunikációhoz és a csapat teljesítményének gyengüléséhez vezethet.

Csapatműködés öt rendellenessége: 5. rész: Eredmények elhanyagolása.
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 1

Egy fecske nem csinál nyarat

Még az évezred elején egy ezer főnél nagyobb IT vállalat vezérigazgató helyettese olvasott rólam egy hosszabb cikket az egyik napilapban, majd úgy döntött, hogy szeretné, ha én coacholnám abban, hogyan csökkenhetne a cégnél a fluktuáció. Elmondta a vezérigazgatónak, aki meg akart velem ismerkedni, ezért együtt ebédeltünk, átbeszéltük a folyamatot, majd áldását adta az ügyre. Telt-múlt az idő, csak nem érkezett meg hozzám a megrendelő. Közben a régi vezérigazgató másik országért lett felelős, új érkezett a helyére. Neki is elmondta az igényét a vezérigazgató helyettes, vele is beszéltem, ő is támogatta, mégsem lett belőle semmi, mert a HR vezető megint csak megvétózta. Szerinte ugyanis úri huncutság a coaching és az IT szektorban felesleges a vezetők soft skilljeit fejleszteni, hiszen hatalmas a fluktuáció, úgyis 1-2 éven belül elmegy a konkurenciához. Szerinte csak a fizetésemeléssel lehet a céghez kötni az embereket, így a vezetőnek is ezt javasolta a coaching helyett.
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 1
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 1

Egy fecske nem csinál nyarat

Még az évezred elején egy ezer főnél nagyobb IT vállalat vezérigazgató helyettese olvasott rólam egy hosszabb cikket az egyik napilapban, majd úgy döntött, hogy szeretné, ha én coacholnám abban, hogyan csökkenhetne a cégnél a fluktuáció. Elmondta a vezérigazgatónak, aki meg akart velem ismerkedni, ezért együtt ebédeltünk, átbeszéltük a folyamatot, majd áldását adta az ügyre. Telt-múlt az idő, csak nem érkezett meg hozzám a megrendelő. Közben a régi vezérigazgató másik országért lett felelős, új érkezett a helyére. Neki is elmondta az igényét a vezérigazgató helyettes, vele is beszéltem, ő is támogatta, mégsem lett belőle semmi, mert a HR vezető megint csak megvétózta. Szerinte ugyanis úri huncutság a coaching és az IT szektorban felesleges a vezetők soft skilljeit fejleszteni, hiszen hatalmas a fluktuáció, úgyis 1-2 éven belül elmegy a konkurenciához. Szerinte csak a fizetésemeléssel lehet a céghez kötni az embereket, így a vezetőnek is ezt javasolta a coaching helyett.
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 1
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 2

Kirúgás vagy tudásmegosztás?

......Ezen eset kapcsán ügyfelem arról is mesélt, hogy cégüknél nincs igazi tudásmegosztás, a hibázás kultúrája nem elfogadott, nem merik vállalni az emberek, ha hibáztak. Félnek a megtorlástól, viszont így sok tanulási lehetőségtől is elesnek. Tudta, hogy egy fecskeként nem fogja tudni egyik napról a másikra megváltoztatni a vállalati kultúrát, de azzal is tisztában volt, hogy viszonylag nagy a ráhatása felsővezetőként a szervezetre, és annyira eltökélt, hogy el kell kezdenie kis lépésekkel a változtatást......
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 2
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 3

Amikor a diagnózis megelőzi a tüneteket

A szervezetfejlesztési projektek többsége jó esetben akkor indul, amikor még kicsik, orvosolhatók a tünetek és nem akkor, amikor már akut a probléma. Ez az esettanulmány egy különleges helyzetet mutat be, amikor a diagnózisra hamarabb sor került, mint a tünetek megtapasztalására. Egy kis szervezeti egység vezetője kipróbálta az 5 perc alatt online kitölthető hálózatkutatási kérdéseket tartalmazó kérdőívet, aminek eredményként egy nagyon látványos grafikont és rengeteg hasznos információt kaphatott a csapatáról.
A vezető kicsit szkeptikus volt, mondván összesen 14 fős a csapata, nem hiszi, hogy tudnak majd olyat mondani neki, amit ő ne tudna róluk, de nyitott személyiségének köszönhetően igent mondott a lehetőségre.
DIADAL szervezetfejlesztési esettanulmány 3